Balatonföldvár első utcája: Imre utca (mai Petőfi Sándor utca) / épített környezet

A település névadó kelta földvár egykori területén épült meg, a „Felső ligetbe” vezető első utcája Balatonföldvár fürdőtelepnek.  Nevét a településalapító Széchényi Imréről (1858-1905) kapta. A földvári XIX. végi, XX. század eleji villaépítés szép példáit láthatjuk ma is az utcában. A Széchényi család a magyar főúri köröknek példamutatóan hét villát építtetett az utcában, hogy ne külföldre menjenek üdülni, hanem a magyar tengert válasszák.

A családból villája volt itt Széchényi Gézának (Bölömbika), Földvárpuszta tulajdonosának Széchényi Viktornak (Kulipintyó), itt gyakran megfordult fia a híres Afrika-vadász, író Széchenyi Zsigmond, Széchényi Imre a „Kistanyát” és „Nagytanyát” , a magyar paraszti építészet hangulatát idéző épületeket (sajnos ezek ma már nincsenek meg), feleségének két épületből álló a Tulipánost, amely később Bajor Gizi Kossuth-díjas, Kiváló Művész, a magyar színjátszás kimagasló alakjának villája lett. Széchényi Emil (Eliette) nevű villát építtette, ez később a Démusz család tulajdona lett. Gyakori vendég volt itt vejük Németh László (író, műfordító, tanár), az őket meglátogató Illyés Gyula, Babay József.

Az utca további villái: (legtöbbjük ma már felújítva látható) az utca elején volt az egykori Granárium helyén épült Sarolta villa Rákosi Jenő (drámaíró, színigazgató, lapszerkesztő), Rákosi Viktor (író, újságíró, humorista), és Rákosi Szidi (drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és vezető) villája, a korabeli irodalmárok kedvelt találkozó helye. A híres Földvári Csárda helyén épült „Czicza” villa, ma felújítottan a gyógyszertár épülete. Felújított formában látható a volt Burger, Zalán, Jolánta v. Márta, Brodszky villa. A Júlia villa Báró Edelsheim Gyulai Lipót tulajdona volt, később Széchényi Andoré lett. Ebben az utcában építtette meg várszerű villáját Korányi Frigyes (orvos professzor, egyetemi tanár, a MTA tagja, az 1848-as forradalom résztvevője), a Széchényi család orvosa is.

Az utca végén 1897-ben közadakozásból épült meg a kelta eredetű Stefánia sánc mellett a Magyarok Nagyasszonya (Kármelhegyi Boldogasszony) tiszteletére a kápolna.

(Örökségünk - Somogyország Kincse cím: 2016)

(Somogy Megyei Értéktárba felvétel:  2016.02.26.)