Bereczk Sándor (1856-1945) városi főmérnök, műszaki tanácsos munkássága / épített környezet
Édesapja, Bereczk Antal vármegyei alügyész és ügyvéd volt, 1857-tól 1859-ig kaposvári polgármester. Sándor az elemi iskolát és a gimnázium négy osztályát Kaposváron, a reáliskolát Sopronban és Budán, a királyi főreáltanodában végezte. A budapesti József Műegyetemen öt évig folytatott tanulmányokat, majd Bécsben a Képzőművészeti Akadémiát látogatta (1879–1880). 1881. február 6-án megválasztották Kaposvár rendezett tanácsú város mérnökévé, ahol utóbb főmérnök lett, majd 1912-től mint műszaki tanácsos dolgozott. A kaposvári belváros nem kis részben az ő eredményes munkája nyomán kapta meg mai formáját a 19. század végén és a 20. század elején. Kaposvár társadalmi, politikai és szellemi életében nagy szerepet játszott. 1896-ban közreműködésével alkották meg a város építkezési szabályrendeletét; ez a jogszabály tekinthető Kaposváron a tervszerű városrendezés kezdetének. 1911-ben kidolgozta Kaposvár útburkolási programját, az úttesteket makadámburkolattal látták el. Az új utcák találkozásánál az épületek 45 fokos szögben való „levágása” is az ő nevéhez fűződik. A város közművesítésében is jelentős részt vállalt: vezette a villanytelepet, irányította a vízvezeték építését. Tudatos, tervszerű városrendezési munkája során beépültek az Esterházy hercegtől a város tulajdonába került telkek, szemet gyönyörködtető középületek és lakóházak létesültek. Saját tervei szerint megvalósult Fő utcai lakóházának látványa, eklektikus homlokzati megfogalmazása példát adott a korabeli belváros egyre bővülő számban épülő emeletes házaihoz. Városrendezési szemléletére vall az utcasorokat kísérő fasorok telepítése és a parkok kialakítása. Mint templomatya részt vett a római katolikus egyházközség munkájában, XI. Pius pápa a Szent Szilveszter-rend középkeresztjével tüntette ki. 1945 márciusában hunyt el. Sírja a Keleti temetőben található, az általa 1902-ben tervezett Szent Anna-kápolnához vezető út mentén.
Bereczk Sándor tervezte a donneri kálváriát és a feltámadási kápolnát, amely országosan védett műemlék, 1914-ben pedig a Petőfi utcai állami elemi iskola új épületét. 1901-ben és 1919-ben elkészítette Kaposvár rendezett tanácsú város térképét. 1922-ben a Magyar Földrajzi Intézet adta ki az általa tervezett és rajzolt térképet, amely a várostörténet fontos forrásává vált.
1925-ben megírta Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése című könyvét, amely a mai napig meghatározó jelentőségű helytörténeti munka.
2000 októberében a városi közgyűlés utcát nevezett el róla, 2001 januárjában Fő utcai házának falán felavatták az emléktábláját.
Forrás: Keresztény Magyar Közéleti Almanach, 1940
Nagy Zoltán: A mérnök, aki levágta az utcasarkokat https://kaposvarmost.hu/blog/kaposvari-memento/2017/07/22/a-mernok-aki-levagta-az-utcasarkokat.html
(Somogy Vármegyei Értéktárba felvétel: 2023.06.21)