A várdomb egykori vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedik ki a horizontból. Felszínét száz éve még csak vulkanikus tufa borította, ezért Kopaszdomb néven ismerték elődeink. Gaal Gaston, a település két háború közötti nagyformátumú elöljárója, birtokosa ültette be többnyire feketefenyővel. A Várdombon - Balatonboglár legmagasabb,165 m-es pontján - az 1960-as évek közepéig faszerkezetű kilátó állt. Nyomai négy „betontuskó” formájában ma is fellelhetőek.
A város és a Balaton egyik jelképévé vált Gömbkilátó az egykori BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként, a magyar alumíniumipar dicsőségét hirdetve. A 15 m átmérőjű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően a 60-as évek végén hoztak Boglárra. Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását üveg nélkül épült fel a Gömb, s népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. (A szóbeszéd szerint szállítás közben tűntek el az üvegtáblák.) A kilátót a 70-es években Xantus Jánosról nevezték el.
A város néhány éve díszkivilágítással látta el a Gömbkilátót, amelynek impozáns látványa nemcsak az autópályáról, hanem a vízről és a túlsó partról is tájékozódási pontként szolgál. A nyolcvanas években egy közepes mértékű felújításon esett át az építmény, ami akkor hosszú időre elzárta a csalódott kirándulók elől e kedvelt kirándulási célpontot. Az utóbbi években sajnos jelentősen leromlott a kilátó műszaki állapota, így biztonsági szempontok miatt ismét le kellett zárni. Többszöri időpontváltozás után végül 2012 nyarára a jelentős felújítást végző vállalkozás ismét látogathatóvá tette a gömböt. Így július 22-én ismét megnyílt a látogatók előtt, amelyet már idén nyáron is több ezren kerestek fel.
(Örökségünk - Somogyország Kincse cím: 2013)
(Somogy Megyei Értéktárba felvétel: 2014.06.11.)