Galimberti Sándor életműve / kulturális örökség
Galimberti Sándor (1883. Kaposvár – 1915. Budapest)
1904-től Réti István növendéke volt Nagybányán, ahol Ferenczy Károly is hatott rá, majd Münchenben folytatta művészi tanulmányait. A Hollósy vezette técsői festőiskola látogatása után 1907-ben jutott ki Párizsba a Julian Akadémiára. 1908-tól kiállító művész. A Salon des Indépendants-ban és a Salon d'Automneban szerepeltek először képei. Felesége Dénes Valéria festőnő - aki Matisse tanítványa volt - egyéni hangú, a matisse-i dekoratív síkfestést és a kubizmus térszemléletét ötvöző, dinamikus hatású képei befolyásolták további festői fejlődését. 1914-ben a Nemzeti Szalonban és Kaposváron állított ki. Rippl-Rónai József elejétől fogva egyengette Galimberti Sándor útját. Párizsban többször dolgoztak együtt, élénk összeköttetést tartottak fenn a párizsi kubista festőkkel. Szülővárosában 2003-ban emlékkiállítást rendeztek műveiből; a megyei múzeum tulajdonában egy tucatnyi Galimberti-alkotás van.
(Örökségünk - Somogyország Kincse cím: 2010)
(Somogy Megyei Értéktárba felvétel: 2014.06.11.)