Somogy, Zala és Horvátország határánál a Mura és a Kanizsa-patak összefolyása fölött emelkedő dombon Zrínyi Miklós 1661-ben kezdett várépítésbe saját jövedelméből. A stratégiai jelentőségű várépítést később pénzzel és felszereléssel támogatta a szomszédos Stájerország és a Velencei Köztársaság. A vár földből és fából készült szabálytalan alaprajzú palánkvár 300-500 fős őrség befogadására volt alkalmas, később elővéddel és szárazárokkal bővítették. A vár sorsát a Habsburg-udvar és a törökök közötti béketárgyalások bizonytalanná tették. 1664 nyarán a törökök támadását majdnem egy hónapig sikerült visszaverni és tartani a várat, de a felrobbant lőporkészlet miatt kénytelenek voltak feladni. A török kézbe került várat három nap alatt teljesen lerombolták, ám a vár jelentőségét mutatja, hogy a háborút lezáró vasvári béke tartalmazza, hogy a várat nem építheti újjá egyik fél sem. A Somogy Megyei Értéktár Bizottság 2016-ban Somogyi Értékké nyilvánította a hajdani várat, melynek helyszíne kedvelt kirándulóhely.
(Örökségünk - Somogyország Kincse cím: 2021)