A világ első köztéri Kossuth szobraként nyilvántartott, 1894. július 1-jén felavatott köztéri szobor / épített környezet
A kezdetek:
Balatonszabadi szerves része ma már Siómaros, melyet 1950-ben csatoltak hozzá. Siófoktól 9 km-re déli irányban, a Sió bal partján fekszik, mára teljesen egybeépült Balatonszabadival. Lakott hely volt már az ókorban is, amit régészeti emlékeke bizonyítanak. A középkorban a falu lakossága mindvégig megmaradt jobbágyi sorban. Érthető hát, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jobbágyfelszabadítása különösen sokat jelentett az itt élő lakosságnak. Kossuth Lajos és a szabadság, a jobbágyterhektől való megszabadulás egy fogalommá vált tudatukban. Ezért töltötte el szívüket-lelküket mély szomorúsággal Kossuth Lajos halálhíre. Kossuth Lajos tetemét, a halálát követő 10. napon, 1894. március 30-án Turinból különvonattal szállították haza. Dávid Lajos siómarosi lelkész elbeszélése szerint, a siófoki vasútállomáson nagy közönség gyülekezett egybe a gyászvonatot várva, ahol a siómarosiak is jelen voltak. A vonat 10 percig időzött az állomáson, a tömeg némán, levett kalappal tisztelgett a nagy halott és két fia, Ferenc és Lajos Tivadar előtt, akik a koporsó mellett fogadták a tiszteletnyilvánítást. Kossuth Lajos temetését követően Siómaros elöljárósága rendkívüli tanácskozásra gyűlt egybe, ahol Szokó István lelkipásztor vetette fel a Kossuth-szobor felállításának tervét. Azonnal hozzáfogtak a megvalósításához szükséges összeg előteremtéséhez. Gyűjtés indult a lakosság körében, s hamarosan együtt volt a pénz: nem kevesebb, mint 642 forint közadakozásból. A szobor elkészítésével Gerenday Antalt és fiát bízták meg Budapesten. A szoborban elhelyezett emlékiratból tudjuk: „Mint igaz hazafi ő is hozván áldozatot, amennyiben mint az egész magyar hazában legelső … anyagi veszteséggel is előállítani aján…lott.” Ádámfy József A világ első Kossuth-szobrai című munkájában azt írta, hogy a szobrot Kiss György tervei alapján kivitelezte Gerenday Antal és fia. A megrongálódott és több helyütt olvashatatlan emlékirat így írja okát a Kossuth-szobor elkészíttetésének: „Szabadságunk megteremtője, emberi méltóságunk visszaadója: Kossuth Lajos halála alkalmával – mint tették Krisztus tanítványai – keseregtünk eltávozott vezérünk felett. Bánatunkra, mint enyhítő körülmény jött az a … eszme, hogy dicső…nek itt, kis községünkben egy szerény emlékszobrot állítsunk.”
A szobor felállítása:
A szobrot 1894 június 26-án szállították a faluba, és állították fel ott, ahol ma is áll: a Kossuth Lajos utca és az Enyingi utca találkozásánál, arccal Enying felé. Akkoriban Siómaros Veszprém vármegye Enyingi járásához tartozott. A 80 cm magas bronz mellszobrot háromlépcsős talapzaton álló 225 cm magas, 40 cm átmérőjű oszlopon helyezték el. Az oszlopon 30x31 cm-es márványtáblán olvasható e felirat:
KOSSUTH LAJOS
1802-1894
A magyar szabadság
legnagyobb apostolának
a sió-marosi felszabadítottak
A szoborleleplezési ünnepélyt 1894. július 1-jén tartották, vasárnap délelőtt volt. A környékről és messzebbről is nagy közönség gyűlt össze. Az avató beszédet Szokó István lelkész tartotta, az énekkar Fábián János tanító vezényletével a Szózatot és a Himnuszt énekelte. A közönség lelkesedését szemlélteti Pálinkás Istvánné siómarosi lakos elbeszélése: anyai nagyapja, Gilicze József és annak unokatestvére, Gilicze Imre a hatóság tudta és engedélye nélkül házilag ágyút készítettek, és a szobor leleplezésekor díszlövést adtak le. (Tettükért az enyingi járásbíróságra idézték, fejenként 10 forintra büntették őket.) Az avatás után délután nagy népünnepély volt. A szobrot koszorúk sokasága borította el.
A XX. század története:
A második világháború alatt a szobor megsérült, beázott. Ekkor rongálódott meg a benne elhelyezett emlékirat is. A centenárium évében, 1948-ban kiemelték helyéről, a szoborra adományozók névsorával együtt. 1952-ben Székely Endre siómarosi tanító fényképet készített róla és a művelődési házban helyezte el. A helytörténeti és történelmi szempontból értékes dokumentum a sérülések miatt sajnos nem reprodukálható. A szobrot állító volt siómarosi jobbágyok üzeneten nekünk szól, és példaként áll előttünk: „Későbbi időknek gyermekei, Kedves Véreink! Bármikor jusson kezetekhez e ránk szent emlékű emlékirat, tudjátok meg, hogy ezen emléket a hála és kegyelet emelte, emelte pedig … Ti érettetek is, hogy példát adjon és tanítson a szabadság és hazaszeretetre.”
Napjainkban:
Eleink üzenetétől indíttatva 1982-83 telén Pápai Lajos lelkes lokálpatrióta (később a Kossuth Művelődési Kör elnöke, Balatonszabadi díszpolgára) és Székely Endre tanító megszervezte a Siómarosi Kossuth Művelődési Kört. Az egyesület hűen ápolja az ősök emlékét, Kossuth Lajos szellemiségét, mely azóta is mélyen él az itt élő emberek szívében.
(Somogy Vármegyei Értéktárba felvétel: 2025.10.29.)