Az Erőss család munkássága / kulturális örökség
„Amit kötelességetek elvégezni, azért nem jár és ne is várjatok elismerést.”
Az Erőss család tagjainak hatodik generációja szolgálja Somogy megye lakóinak lelki-szellemi-testi gyarapodását. A család somogyi ágának első tagja, Erőss József lelkész 1777-ben patai református lelkészként érkezett a megyébe (Pata akkor a szigetvári járás részeként somogyhoz tartozott). Innen Mezőcsokonyára került, ahol kétszer is felépítette az ottani református templomot. Szolgálata végén visszatért Nagydobszára, majd Patára.
Fia, Erőss Sándor lelkész 1796-ban született Mezőcsokonyán. Iskoláit a csurgói kollégium után Debrecenben végezte. A főiskola ajánlásával nyolc hónapig a gyermek Teleki László nevelője, a család támogatásával 1817-től európai tanulmányútra indult: Göttingenben Kőrösi Csoma Sándor tanulótársa, Pestalozzi svájci intézetében a legkorszerűbb nevelési elveket sajátította el. Hazatérte után három és fél évig Teleki László tanítója-nevelője, de betegsége miatt kénytelen volta a tanítói tevékenységet abbahagyni. A Teleki családdal betegsége és későbbi, lelkészi pályája idején is kapcsolatban maradt, bensőséges levelezést folytatott Teleki Lászlóval. 1825-ben lelkészi vizsgát tett, 1826-28 között Lábodon, 1828-tól Darányban szolgált. Darányi prédikátorsága idején felépítette Somogy legnagyobb református templomát. Könyvtára több ezer darabra rúgott (hagyatékként ma a Csurgói Református Gimnázium öregkönyvtárát gazdagítja), kéziratban 25 tankönyve maradt fent. Gyermekei közül két fiú és három lány érte meg a felnőttkort. Leányait lelkészekhez adta férjhez, leszármazottaik között számos somogyi tanárt, orvost és lelkész találunk. 1858—ban temették el Darányban. Emlékét a darányi református gyülekezet, nevét emlékoszlop őrzi a darányi templom előtt.
Fia, Erőss Sándor tanító 1832-ben Darányban született. 17 évesen csatlakozott a szabadságharchoz, részt vett Buda ostromában. Klapka táborából, Komáromból lett elbocsátva 1849.10.04-én, őrmesteri rangban. 1850-től Pápán tanult, tanítói oklevelet szerzett. Csokonyavisontán, Kiskorpádon, Kastélyosdombón és Görgetegen tanított 42 és fél évig. Gyermekei, Gyula és József orvosok, Ilona tanító lett. 1910-ben halt meg, az iharosberényi temetőben nyugszik.
Elsőszülött fia, Dr. Erőss Gyula orvosprofesszor 1855-ben született Kastélyosdombón. Iskoláit Csurgón, Sopronban végezte, 1879-ben avatták doktorrá a Budapesti Királyi Magyar-Tudomány Egyetem Orvosi karán. Segédorvosként a pesti Szegénygyermekek Kórházában kezdett el dolgozni, az ottani tapasztalatok és a családból hozott érzékenysége alapján fordult érdeklődése a gyermekgyógyászat felé. Európai tanulmányúton tanulmányozta a gyermekgyógyászat és gyermekvédelem legfrissebb irányait, sürgette a hazai gyermekvédelmi jogszabályok és intézmény-rendszer megalkotását. 1886-ban főorvosnak nevezték ki a budapesti Poliklinika gyermekosztályára. 1887-ben egyetemi rendkívüli tanár lett. Jó kapcsolatot ápolt gr. Apponyi Alberttel. Jelentős szerepet vállalt az első gyermekvédelmi törvény megalkotásában. Szakmai munkája eredményeként számtalan, a gyermekkor betegségeivel foglalkozó cikkben az ország határain túl is közvetítette haladó felfogását. Puritán, munkás élete során sem vagyont, sem kitüntetést nem gyűjtött. Munkássága elismeréseként Somogy vármegye 1898-ban a megye tiszteletbeli főorvosává választotta. 1916-ban a Magyar Királyi Igazságügyi Miniszter értesítette, hogy „Császári Apostoli Királyi Felség legfelső elhatározásával elismerését fejezi ki”. 1925-ben halt meg Budapesten.
Erőss Sándor fiatalabb fia, dr. Erőss József uradalmi és körorvos 1863-ban született Görgetegen. Tanulmányait Csurgón, Sopronban és Sárospatakon végezte. Orvosi tanulmányait Budapesten folytatta, diplomáját 1888-ban vette kézhez. 1889-ben kezdte uradalmi- és körorvosi munkáját Iharosberényben. Körzetéhez hét falu és több puszta tartozott. Több, mint ötven éven át szolgálta az egészségügyet, miközben szabadságot nem vett ki, csakis hivatalos és komoly családi ügyek miatt hagyta el körzetét. Élete a puritán egyszerűség mintaképe volt, a rászorulóknak mindenkor és minden időben rendelkezésére állt. Kezelt betegei között a báró Inkey család tagjai, özv.báró Eötvös Józsefné Rosty Ágnes említhető. A mindennapos szolgálat és hét gyermekének nevelése mellett humoros verseket, anekdotákat írt, ezek közül több megjelent. Mindhárom felnőtt fia orvos lett (körorvos, állatorvos, fogorvos), közülük ketten évtizedekig Somogyban működtek. 1950-ben temették Iharosberényben.
De. Erőss András körorvos 1902-ben született Iharosberényben. Középiskoláit Csurgón, orvosi tanulmányait Budapesten, Párizsban és Berlinben végezte, 1927-ben szerezte meg diplomáját. 1928-tól látta el a szülőfalujában a körorvosi feladatokat. Szemléletét az a mondat határozta meg, amit apja mondott neki a csurgói gimnáziumba menet: „édes fiam, első a kötelesség”. Számára az orvosi munka 365 napon és napi 24 órán át tartott. Délelőttönként rendelőjében, délután pedig a falvakat végigjárva gondozta betegeit, nemegyszer gyógyszerüket is megvásárolva. Rendelőjét a legkorszerűbb eszközökkel szerelte fel. A harmincas években részt vállalt a maláriajárvány leküzdésében. Négy gyermeket nevelt, köztük orvosi munkája folytatóját. Ötven éven át szolgálta az egészségügyet, munkája elismeréseként 1974-ben a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát kapta meg. 1982-ben hunyt el, Iharosberényben nyugszik.
Testvére, dr. Erőss István állatorvos 1906-ban született Iharosberényben. A családi hagyományoknak megfelelve a középiskolát Csurgón végezte, majd az Állatorvosi Főiskolán szerzett diplomát 1930-ban. 1930-35 között Csurgón praktizált, 1938-tól Nagyatádon járási állatorvos, 1942-től járási főállatorvos. Több állami elismerést kapott, de számára a szakma elismerése, az elsők között megkapott Marek József Díj jelentette a legtöbbet. Számos állatorvos-nemzedék töltötte nála gyakorlati idejét. Számtalan tanfolyamon, szakmai előadáson adta tovább tudását. Szerén egyénisége, valamint a társadalmi életben kifejtett közhasznú munkája révén közmegbecsülés vette körül. Mindig tisztességgel, odaadással szolgálta a közjót, hazát. 1989-ben halt meg. Nagyatádon nyugszik. Munkásságáról a Nagyatádi Városi Múzeum őriz emlékanyagot.
Dr. Erőss Sándor háziorvos 1944-ben született, belgyógyászként végzett 1969-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1975-ben vette át apja, dr. Erőss András körzetét. Körzeti- majd háziorvosként 50 éve folytatja Iharosberényben az Erőss család 128 éve tartó, három generáción átívelő orvosi szolgálatát.
Dr. Erőss József állatorvos 1938-ban született, apja dr. Erőss István nyomdokain haladva állatorvosként végzett az Állatorvosi Főiskolán, Budapesten. 1961-től Somogyszobon, majd Lábodon működött.
Testvére, ifj. dr. Erőss István 1943-ban született, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán szerzett diplomát. 1970-től a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Takarmányozási Tanszékén, majd 1974-től a Kisállat tenyésztési Tanszéken dolgozott adjunktusként. Kutatási területként az édesvízi ökológiai termelő rendszerek kifejlesztésében, halak takarmányozásában ért el eredményeket. 1976-ban Szarvason, a Közép-Európai Édesvízi Haltenyésztési Központban aspiráns, 1982-ben kandidátusi oklevelet szerzett. A Pannon Egyetem Keszthelyi Agrártudományi Karán egyetemi doktori címet szerzett. 1987-92 között nemzetközi kutatómunkát folytatott Brazíliában, a DENOCS Pentecostei Nemzetközi Kutatóintézetben amazonasi halak fél-intenzív takarmányozási lehetőségeit kutatta.
(Somogy Vármegyei Értéktárba felvétel: 2025.10.29.)