A pirosbélű diók között az egyik legszebb és legfinomabb a bőtermő, közepesen vastag héjú Buzsákról származó Buzsáki pirosbélű dió. Egykor magról vetették Buzsákon a vérdiónak is nevezett Buzsáki pirosbélű diót. Egy buzsáki kertben álló anyafáról származó oltványok egy évtized alatt eljutottak a világ számos pontjára (Ukrajna, Törökország, Hollandia, Románia), ahol ma már faiskolákban árulják oltványait. A Buzsáki pirosbélű dió népszerű és keresett diófajtává vált, nevében népszerűsíti a somogyi község nevét.
A fajtát 2007-ben fellelte, értékeit felismerte, a magonc anyafa lelőhelye iránti tiszteletből „Buzsáki pirosbélű dió” néven elnevezte, dokumentálta, majd a fajtát fennmaradása érdekében a széles nyilvánossággal megismertette: Kustos Irma pomológus, aki a Buzsáki pirosbélű diót tájfajtaként a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejelentette.
(Somogy Megyei Értéktárba felvétel: 2018.09.19.)