Göre Gábor figura /Gárdonyi Géza alak/ / kulturális örökség

Göre Gábor bíró úr a XIX. század végének és a XX. század első felének legsikerültebb humoros figurája. 1892. június 6.-án született meg Gárdonyi Géza tollából. Göre Gábor történetei a józan nemzeti haladásra mind a vidéki, mind a városi ember számára elgondolkodtató, de nevettető történeteivel modellt tud adni. A XIX. század végi modernizálódás, a technikai újdonságok egész sorának megjelenése, a hatalmas építkezések, a millenniumi ünnepségek még a városi embereket is csodálkozásra késztették, nemhogy a falu népét. Ennek a rácsodálkozásnak teremtett Gárdonyi szimbolikus alakot Göre Gábor bíró úr személyében. Göréék sajátos látásmódja, különösen az általuk beszélt tájnyelv igen szemléletes voltában tovább fokozza a komikus hatást. Az első „Göre levelek” a Magyar Hírlapban jelentek meg. Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa cigány történetei tíz kötetben maradtak ránk. A háború előtt készült öt Göre Gáborról szóló film - az első 1913-ból - egy kivételével megsemmisült.

Göre Gábor alakja Szőlősgyörökhöz kötődik. Gárdonyi Géza édesanyjának közeli szomszédai voltak Györe Gáspár és Cságolyi bácsi. Györe Gáspár a nevét, Cságolyi bácsi a személyiségét adta a figurához.
Göre Gábor szobra Fritzné Bellosevich Emese szőlősgyöröki keramikus alkotása, mellyel a község és a Gárdonyi család Gárdonyi Géza születésének 150 éves évfordulójára állított emléket. Ez az első magyarországi köztéri Göre Gábor szobor.
Göre Gábor hagyományát a falu és az idelátogató turisták a Szőlősgyörökön megrendezésre kerülő Göre Gábor napokon és a Göre Gábor Humorkonferenciák keretében ápolják. A 2016. évi rendezvény a harmadik konferencia és a negyedik Göre Gábor nap volt.

Druzsin Ferenc írása a Göre-könyvekről

(Somogy Megyei Értéktárba felvétel: 2017.03.29.)