Tóth Mihály (1911-1986) fafaragó életműve / kulturális örökség

Tóth Mihály (1911-1986) fafaragó életműve

A pásztor felmenőkkel rendelkező és juhászként dolgozó Tóth Mihály kezdetben az állatgondozás mellett művelte a faragást. 1950-től a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak volt a bedolgozója, később főállású fafaragó lett. Már 1954-ben népi iparművész címet kapott, 1958-ban pedig a Népművészet Mestere címmel jutalmazták. A pásztorkodás mellett kedvtelésből faragó, hagyományos mintákat alkalmazó pásztoremberből főállású, megrendelésre faragó népművész lett.  

Faragóművészetét kiváló technikai tudás jellemzi a fafaragásban, a karcolozásban és a csontfaragásban egyaránt. A mintakészletét a hagyományos dunántúli és somogyi pásztormotívumok jellemzik, amelyeket a saját stílusára formált. A sokoldalú fafaragó a népművészeti munkássága tudása mellett a muzeológusok által kedvelt adatközlő is volt, mivel betyár felmenővel rendelkezett. Munkáit a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban és a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik.    

(Somogy Megyei Értéktárba felvétel:  2019.09.20.)