Vitéz Szentgyörgyi Dezső zls. életműve / kulturális örökség

Vitéz Szentgyörgyi Dezső

Szánti Dezső 1915. január 6-án született Kőkúttapazdon, mai nevén Kőkúton. 1924-ben a család már Enyingen él, ekkor változtatták meg a vezetéknevüket Szentgyörgyire. Innen vonult be 1933-ban a honvéd légierőhöz, ahol az első időszakban repülőgép- és motorszerelőként szolgált. Két évvel később kezdhette meg repülőgép-vezetői kiképzését, amelyet 1938-ban fejezett be. A „Ludas Matyi” vadászszázadba helyezték, Székesfehérvár-Börgönd repülőterére. Ezzel az alakulattal vett részt a magyar-csehszlovák konfliktusban, első éles bevetésére 1939 márciusában került sor. Hihetetlen életutat járt be, harminc igazolt légi győzelmével a második világháború, és egyben minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótájává vált. Katonai érdemei mellett emberi nagysága és kivételes erkölcsi tartása is érdemessé teszik őt, hogy példaképül szolgáljon minden magyar ember számára. A polgári repülésben töltötte utolsó éveit, mint Malév pilóta. Nyugdíjazása előtti utolsó útján vesztette életét egy Koppenhága közelében bekövetkezett légiszerencsétlenségben 1971. augusztus 28-án.  1990. április 28. óta az ő nevét viseli a Magyar Légierő kecskeméti repülőbázisa. Enyingen emléktáblát avattak tiszteletére, csakúgy, mint egykori II. kerületi lakása falán. Fejér megyében egy teret neveztek el róla, Budapest XVIII. kerületében és Őcsényben utca viseli nevét. Fia, Szentgyörgyi Dezső szintén hosszú évtizedeket töltött el a Malévnál pilótaként, unokája, ifjabb Szentgyörgyi Dezső pedig a mai napig aktív pilóta.

Adatközlő: Huszár András

(Somogy Megyei Értéktárba való felvétel: 2022.11.15)